Vállajuk:
- az alkalmazott energiahordozók és költségeik meghatározását,
- lekötés vizsgálatok, optimalizálásban segítség nyújtás,
- a fogyasztási trendek, bázisértékek és fajlagos értékek meghatározását,
- energiaösszesítő táblázatok készítését,
- energiapazarlási pontok megkeresését és bemutatását,
- költséghatékonyabb energia-felhasználási módok feltárását és elemzését,
- energiahatékonyság javító intézkedésekre és beruházásokra javaslattételt,
Az energiahatékonysági törvény előírja, hogy 2015 decemberétől minden hazánkban működő nagyvállalat köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni. Az energetikai audit fogalmát és az auditálásra vonatkozó részletes szabályokat az alábbi jogszabályok határozzák meg:
- az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény,
- az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet,
- az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra és a regisztráló szervezetek éves jelentésére
vonatkozó részletes szabályokról szóló 26/2015. (V. 26.) NFM rendelet.
az energetikai auditorok és energetikai auditáló szervezetek által fizetendő regisztrációs és nyilvántartási díj
összegére, megfizetésének módjára és visszatérítésére vonatkozó szabályokról szóló 7/2015. (X. 16.) ME
KH rendelet.
Az audit a fogyasztás nagyságától és típusától függetlenül minden olyan energiafogyasztót
megcéloz, amely javítani akarja energiahatékonyságát, csökkenteni energiafelhasználását.
Az auditban három elkülönített kategóriában szükséges bemutatni az energiamegtakarítási lehetőségeket:
- számottevő költségráfordítás nélkül (szemléletváltással, energiatudatos magatartással) alacsonyabb
energiafogyasztást eredményező javaslatok
- alacsony költségráfordítással, gyorsan megtérülő fejlesztések
- nagyobb beruházási költséggel járó, részletes gazdaságossági számítással megvizsgált korszerűsítési
lehetőségek.